átkozott XXI. század (számomra)

Tegnap elment az Internet, és akkor ,egyszerűen úgy éreztem tehetetlen vagyok, nincsen semmi dolgom, durva elvonási tünetek kezdtek zaklatni, és éreztem a hiányát, közben rádöbbentem mennyire is utálom a XXI. századot, úgy éreztem a géphez vagyok kötve, mint egy fajta kábelikus köldökzsinórral egy vagyok vele ,és most hogy nem volt, én sem vagyok. Felfogtam ,hogy azt csinálhatok amit akarok, mert nincs a gép ami leköt magához vonz. Elképesztő volt ,miután erre rájöttem és élezni kezdtem a szabadságot. Ugyanis a gép foglya vagyok, sajnos. És ,csak hogy még szürreálisabb legyen ,erről itt, egy internetes naplóban számolok be. Most, próbálok úgy tenni, mintha nem lenne internet ,és akkor talán megint szállhatok a szabadságban. Tegnap két figurát is varrtam, most egy régi munkát folytatok, és hamarosan lealapozom a házifeladataim hátterét is, szóval, amíg nem volt internet, addig szabad voltam. Sajnos érzem a következményeit i lesz most ,hogy tudatában vagyok ,bármennyire is igyekszem nem abban lenni ,hogy van már internethálózat. Ááááááá
Szabadulnáék a béklyóitól ,de egyenlőre még képtelen vagyok rá. Jajj nekem.

R.